Notice

A csok

A csók az ajkak összeérintése valamivel. A csókokkal foglalkozó tudomány a filematológia. A csókolózás feltehet?leg tanult viselkedés, több eml?sállatnál is el?fordul. Az embereknél nem minden kultúrában van szokásban. Az eszkimó és maori kultúrákban például az orrokat dörzsölik össze helyette.

Csók mint az érzelmek kifejezése

A mai nyugati kultúrában a csók leggyakrabban a vonzalom kifejezése. Közeli ismer?sök találkozáskor vagy búcsúzáskor gyakran arcon csókolják egymást (vagy az arc mellett a leveg?be cuppantanak). (Ez utóbbit inkább puszinak szokták hívni, nem csóknak.) Európában és Latin-Amerikában leginkább ellenkez? nem?ek vagy két n? közt fordul el?, de a Közel-Keleten férfiak közt is. Magyarországon a puszi férfiaknál kizárólag rokonok, barátok között szokás, idegenekkel nem.

A romantikus vonzalom vagy szexuális vágy kifejezéseként két ember rendszerint szájon csókolja egymást, ez hevesebb és hosszabb, mint az arcra adott csók. A szenvedélyesebb csókoknál kinyithatják a szájukat, szívogathatják egymás ajkait, összeérinthetik a nyelvüket.

Csók mint jelkép

A csók, mikor nem az érzelmek kifejezése, jelképes cselekedet is lehet, például egy uralkodó vagy pápa gy?r?jének megcsókolásával az alávetettséget fejezik ki. A brit uralkodó és a magas rangú politikusok találkozását szintén kézcsók-ceremóniának hívják angolul, bár manapság már nem csókolják meg az uralkodó kezét.

Az interneten és az IRC-n a csókot ezek az emotikonok fejezik ki: xx, :-* és (K).

 

Aszimmetria a csókolózásban

Csókolózáskor, hogy az orrok ne ütközzenek össze, az emberek oldalra fordítják a fejüket. A Nature magazin egyik cikkében Onur Güntürkün pszichológus (Ruhr Egyetem, Németország) 2003-ban arról számolt be, hogy kétszer annyian fordítják jobbra a fejüket, mint balra. Güntürkün szerint ez újszülöttkori preferenciára vezethet? vissza.[1]

Biológia és evolúció

Az antropológusok még nem jutottak végs? döntésre arról, hogy a csók egy tanult viselkedés vagy pedig ösztönös. Feltehet?leg kapcsolódik a szoptatáshoz vagy ahhoz a tevékenységhez, amikor az anyák megrágják az ételt gyermekeiknek. Az emberen kívül más f?eml?sök is végeznek hasonló aktivitást. A kutyák, macskák, madarak és néhány egyéb állat szintén végez csókhoz hasonlítható cselekvést, mint például a másik testének megnyalása vagy tisztítása.

A csókolózás fiziológiája

Csókolózás során különböz? feromonok cserél?dnek melyek fontos élet- és viselkedéstani hatásokkal bírnak. A csók során cserél?dnek például a nem illékony arcb?r és nyálkahártya felületi lipidek, melyek a kémiailag legbonyolultabb feromonok közé tartoznak.

A csókolózás bonyolult fizikai folyamat, mely jelent?s izomkoordinációt igényel. Egy csók összesen 34 arcizmot és 112 tartóizmot vesz igénybe. Az egyik legjobban igénybe vett izom a száj körüli izom (musculus orbicularis oris), mely a száj gy?r?désér?l gondoskodik. Francia csók esetén, a nyelv is egy jelent?s szerepet kap. Az ajkak számos érzékeny idegvégz?déssel rendelkeznek, ezért roppant érzékenyek az érintésre vagy harapásra.

Betegség-átvitel [szerkesztés]

A csók folyamán betegségek terjedhetnek (pl.: herpesz - Mononucleosis infectiosa) illetve allergiás reakciók léphetnek fel (drogokra és mogyoróra) a csókolózó felek közt. A kutatások azt mutatják, hogy HIV terjedése csókolózással nagyon valószín?tlen, ugyanakkor volt rá példa.

Pozitív élettani hatások

Els?sorban stresszcsökkent? hatással rendelkezik. Egy kontroll vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a csókolózás gyakoriságának növelése a házas és együtt él? pároknál egyaránt érezhet? stresszcsökkenést, az együttélési elégedettség növekedését és koleszterinszint-csökkenést okozott.

Csókok a történelemben, az irodalomban és a m?vészetben [szerkesztés]

A fájlhoz képjegyzet tartozik

A csók, Gustav Klimt m?ve
  • A Bibliában Júdás csókkal árulta el Jézust.
  • Az ókori rómaiak háromféle csókot ismertek: az osculum a baráti puszi, a basium a szájra adott csók, a suavium pedig az érzéki csók.
  • A Csipkerózsika mesében és a görög Pügmalión-mítoszban a férfi csókkal ébreszti fel / kelti életre a n?t. A békaherceges tündérmesékben viszont a n? csókja változtatja vissza a férfit békából, és a Mátrix cím? filmben is a n? (Trinity) csókolja meg a férfit (Neo), hogy visszahozza az életbe.
  • Tarkan 1997-es slágerének, a ??mar?knak a refrénje két cuppanós csókból áll.
  • Auguste Rodin híres szobra A csók (Le Baiser).

 

  • Constantin Brâncu?i szobrai A csók (S?rutul) és A csók kapuja (Poarta s?rutului).
  • Az 1896-os A csók cím? filmben egy negyvenhét másodpercig tartó csók van; a jelenet abban az id?ben botrányosnak számított.[2]
  • Robert Doisneau francia fényképész 1950-ben lefényképezett egy csókolózó párt a párizsi Hotel de Ville el?tt. A fénykép híressé vált, kés?bb A csók a városháza el?tt címet kapta. Az 1990-es években egy pár sikertelenül beperelte a fényképészt, azt állítva, hogy ?k szerepeltek a képen.
  • Alfred Eisenstaedt világhír? fotográfiát készített egy párról, akik 1945-ben a japán felett aratott gy?zelmi ünnepségen vettek részt a Time Square-en.

Érdekességek

  • A leghosszabb csókra New Yorkban került sor, 2001. december 5-én. Louisa Almedovar és Rich Langley 30 óráig, 59 percig és 27 másodpercig csókolták egymást.
  • A csók egyik legkedveltebb változata az ún. francia csók, aminek során az ajkak nyitva vannak és a nyelv is aktív szerepl?jévé válik a csóknak.

 

Additional information